földhözragadt A: 1739 főldhőz ragadott (SzT.); 1775 földhez ragadtságoknál [sz.] (NSz.); 1816 földhöz-ragadt (NSz.) J: ’koldusszegény 〈főleg földműves〉 | bettelarm 〈haupts. Bauer〉’ #
Latin (h.) mintára alkotott tükörfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. lat. adscripticii [többes szám] ’szolganép’, tkp. ’a földhöz kötöttek’, (h.) adscripticius glebae ’röghöz kötött’. Hasonló szemlélethez vö. fr. serf attaché á la glèbe ’röghöz kötött jobbágy’. Egy eredetileg latin jogi kifejezésből keletkezett, mintegy utalva a jobbágyságnak a szabad költözési jogától való megfosztottságára. ⌂ A magyarban: →föld ’föld, talaj, padló’ szóból -höz allatívusz raggal + ragadt ~ ragadott ’ragasztott, tapadt, ragadt’ (< →ragad) tagokból keletkezett.
☞ EtSz. föld a.; TESz.; NytudÉrt. 71: 30; EWUng.→ föld, ragad