fárad A: 13. sz. közepe/ farad (ÓMS.); 1416 u./¹ mėgfaꝛꝛattac [d-t] [sz.] (BécsiK. 37); 1680 fárod (SzT.) J: 1 13. sz. közepe/ ’lankad | ermüden’ # (↑); 2 1527 ’fáradozik vmiért | sich um etw bemühen’ # (ÉrdyK. 517); 3 1577 ’vhova (fáradsággal) megy | sich zu jmdm od. irgendwohin bemühen’ # (MNy. 75: 505) Sz: fáradt 1416 u./¹ (↑) | fáradság 1456 k. farradsaghra (SermDom. 1: 125) | fáradás 1456 k. farradas (SermDom. 2: 316) | fáradtság 1506 farrattſagaath (WinklK. 334) | fáradozik 1512 k. faradozok (WeszprK. 20) | fáradságos 1525 k. faradſagos (GyöngySzt. 8.) | fáradékony 1636 fáradékon (NySz.)

fáraszt A: 1416 u./¹ mėgfaꝛꝛaztac (BécsiK. 30); 1510 faraztÿatok [t-j] (MargL. 30); 1651/ el fárosztá (Zrínyi: MM. 2: 42) J: 1 1416 u./¹ ’fáradttá tesz | müde machen’ # (↑); 2 1575 ? ’terhel vkit | belästigen’ (Heltai: Krón. 41b), 1590 ’ua.’ (SzT.); 3 1681 e. ’oka annak, hogy vki vhova elmegy | zu jmdm od. irgendwohin schicken’ (SzT.)

Örökség, ugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (Szo.) powrəmat- ’(el)fárad’ [ugor *pᴕγɜ-rɜ- vagy *pᴕrkɜ-: ’(el)fárad’].  ⌂  A végződések a -d kezdő-gyakorító, ill. az -szt műveltető képző.

☞ UrAltJb. 28: 242; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ holt-UN UEW. № 1831