szócikk megosztása

fáklya A: 1416 u./² facľackal (MünchK. 104rb); 1532 faklakat (TihK. 180); 1757 fákjáját (NSz.); 1799 u./ foglákat (NytudÉrt. 82: 96) J: ’rúd alakú nyéllel ellátott, szurkos, gyantás végű, rendszerint nyílt lánggal égő világítóeszköz | Fackel’ #

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. facula ’fáklya’ [< lat. fax ’fáklya’].  ≋  Megfelelői: ném. Fackel; ol. fiaccola; stb.: ’fáklya’.  ⌂  A latin és magyar szóalak viszonyához vö. →tábla, →tégla.

☞ MNyTK. 26: 22; EtSz.; TESz.; EWUng.