franciskánus ∆ A: 1571 franciskanus (Századok 1879: 349); 1647 franciscanisok (EWUng.); 1725 franciskánus (Nyr. 93: 288) J: ‹mn› 1571 ’ferences rendi | franziskanisch, Franziskaner-’ (↑) | ‹fn› 1602 ’ferences rendi szerzetes | Franziskaner(in)’ (Nyr. 93: 287)
Latin (e.) jövevényszó. | ≡ Lat. (e.) franciscanus ’ferencrendi szerzetes; a ferencesek rendjéhez tartozó, azzal kapcsolatos’ [< lat. (e.) Franciscus [szn.] < lat. Franciscus ’francia férfi’]. ≋ Megfelelői: ném. Franziskaner, franziskanisch; fr. franciscain; stb.: ’ferencrendi szerzetes’, ’a ferencesek rendjéhez tartozó, azzal kapcsolatos’. ⌂ A szó belseji, ill. szóvégi s-hez vö. →árestál, →ámbitus stb. Az Assisi Szent Ferenc (1182–1226) által alapított rend már 1230 körül megkezdte működését Magyarországon.