forgószél A: 1405 k. forgoʃʒel (SchlSzj. 100.); 1604 Forgoʃʒel (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’függőleges tengely körül sebesen forogva haladó szél | Wirbelwind’ #

Összetett szó. |  ⌂  A forgó ’forgást végző’(→fordít) + →szél² jelzős alárendelő összetétele; vö. →szökőkút, verőfény (→verő-) stb. Hasonló szemlélethez vö. ném. Wirbelwind; ang. whirl-wind; finn pyörretuuli; stb.: ’forgószél’.

EtSz. forog a.; TESz.; EWUng. fordít, szél²