ficserékel × A: 1655 fetserékel (NySz.); 1673 fitserékel (NySz.); 1700 firitsékelni [sz.] (NySz.); 1702 fityirikelése [sz.] (NySz.); 1864 ficserékėl (CzF.); nyj. ficsërékël (MTsz.) J: 1 1655 ’csicsereg | zwitschern’ (↑); 2 19. sz. második fele ’〈kacsa, liba és más rokon madár〉 csőrével fröcsköl | mit dem Schnabel um sich herumspritzen 〈Ente, Gans usw.〉’ (ÚMTsz.)

ficserészik × A: 1763 Fcserézni [? ɔ: Fecserézni] [sz.] (NSz.); 1818 fitserészni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Trisso a.); 1851 fecserészik [▽] (NSz.) J: 1 1763 ’csicsereg | zwitschern’ (↑); 2 1851 ’fecseg; cseveg | schwätzen; plaudern’ (↑)

ficserél ∆ A: 1787 fitserélni [sz.] (NSz.) J: ’csicsereg | zwitschern’

ficsereg × [1] A: 1831 ficsergett (NSz.); 1864 ficserėg (CzF.); nyj. ficsörög (ÚMTsz.) J: 1 1831 ’csicsereg | zwitschern’ (↑); 2 1940 ’csepereg az eső | es rieselt’ (ÚMTsz.)

Onomatopoetikus eredetű szócsalád. |  ⌂  Apróbb madarak hangjának utánzására keletkezett szavak; vö. ficsirik ‹pacsirta, fülemüle hívogató szava›  (1589: MNy. 72: 310). A tő összefügg a →fecsérel-nek, valamint a →fecseget, →fityfirittyel stb. szócsaládjának tövével. A végződések különféle gyakorító képzők.

☞ EtSz.; TESz.; Benkő: FiktI. 152; EWUng.→ fecseget, fecsérel, fityfirittyel, fütyül