fertő [6] A: 1055 harmu ferteu (TA.); 1193 fertes [sz.] (ÓMOlv. 55); 1252 Gyznowfyrtes [sz.] [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 7: 341); 1327 zoochfertey [hn.] (OklSz.); 1341/ Fertyswelg [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 124); 1416 u./¹ mėgfėꝛtèztètni [sz.] (BécsiK. 30); 1416 u./² m̄gfèꝛteʒtethètne [sz.] (MünchK. 42vb); 1495 e. meg fo̗rto̗ʒtetni [sz.] (GuaryK. 17); 1528 fvrtezetes [sz.] (SzékK. 376); 1558 fertw (OklSz.); 1578 meg férteztet [sz.] (Bornemisza: ÖrdKís. 184); 1805 fertö́ (NSz.) J: 1 1055 ’sáros fürdő, mocsár | Suhle, Sumpf’ (↑); 2 1372 u./ ’erkölcsi szenny, erkölcsi züllöttség | Pfuhl, Sündenpfuhl’ (JókK. 123) Sz: fertőz 1372 u./ neferteʒteſſe meg [sz.] (JókK. 123) | fertőztet 1372 u./ ’megfertőz | infizieren’ (JókK. 123) | fertőhödik 1416 u./¹ feꝛtehet [sz.] ’fertőződik | sich infizieren’ (BécsiK. 321) | fertőzetes 1416 u./¹ feꝛtezetes ’piszkos, tisztátlan, bemocskolt | unrein, besudelt’ (BécsiK. 91) | fertőzetesség 1416 u./¹ fertezèteſſeg (BécsiK. 188) | fertőzetességű [főleg szószerkezetekben] 1416 u./¹ feꝛtėzètėſſėgo̗ (BécsiK. 87) | fertőzetlen 1416 u./³ fertezetlen ’nem fertőzött | nicht infiziert’ (AporK. 103) | fertőhetes 1456 k. ferthehetes ’piszkos, tisztátlan, bemocskolt | unrein, besudelt’ (SermDom. 1: 461) | fertőző 1470 ferteʒe (SermDom. 2: 578) | fertőzés 1493 k. fertezeesek (FestK. 375) | fertőződik 1568 foͤrtoͤzoͤdoͤt (NySz.) | fertőtlenít 1863 fertőtlenitő (OrvH. 1863. febr. 15.: 129)

Szófajváltás eredménye egy relatív fiktív tő származékából. |  ⌂  Egy -ő képzős, folyamatos melléknévi igenév főnevesülésével keletkezett; vö. →erdő, →kendő stb. A relatív tő -t műveltető képzővel keletkezett. Az abszolút tő a palatoveláris párhuzamosság alapján összefügg a →fordít szócsaládjának tövével. A fertő eredeti jelentése ’fürdőhely ‹elsősorban állatok (disznó, bivaly stb.) számára›’ lehetett; az 1. jelentés bizonyára ebből fejlődött ki. A 2. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. Hasonló jelentésfejlődéshez vö. ném. Sumpf; ang. slough; fr. cloaque; stb.: ’mocsár; erkölcsi fertő’.

☞ EtSz.; Bárczi: TihAl. 52; TESz.; EWUng.→ fetreng, fordít, förtelem