felszarvaz A: 1822 felszarvazom (TudGyűjt. 6/3: 75); 1865 szarvazott föl (NSz.); 1866 fölszarvazni [sz.] (NSz.) J: ’a férjet megcsalja | einem Ehemann Hörner aufsetzen’
Nemzetközi mintájú tükörfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. jmdm Hörner aufsetzen; fr. planter des cornes à quelqu'un; ol. far le corna a qualcuno; stb.: ’a férjet megcsalja’. Vö. még gör. κέρατα ποιει̃ν τινι ’ua.’. Az említett szószerkezetek metonimikusan keletkeztek, és valószínűleg a megcsalt férjek együgyűségére utal. ∼ Ugyanezekből az elemekből alkotott, de a szótól független összetétel: felszarvaz ’szarvakkal ellát’ (1767: Pápai Páriz–Bod: Dict. Dēlĭciātus a.), ’felbátorít’ (1810: NSz.).