feljebbvaló A: 1456 k. felebualo (SermDom. 2: 334); 1510 felÿeb valonak (MargL. 36) J: ‹mn› 1 1456 k. ’magasabb; kiválóbb | höher; vorzüglicher’ (↑); 2 1604 ’vki v. vmi fölött álló, előbbre való; fő 〈jelzőként〉 | vorgesetzt; Haupt-’ (Szenczi Molnár: Dict. Principális a.) | ‹fn› 1673 ’〈közvetlen〉 fölöttes főnök | Vorgesetzter’ # (NySz.)
Összetett szó. | ⌂ A feljebb ’magasabban, magasabbra’ (→fel) + →való ’található, levő’ jelöletlen, határozós, alárendelő összetétele. A főnévi jelentés a melléknévi 2. jelentésből kelethezhetett, ebben, valamint elterjedésében az ellentétes értelmű →alattvaló is szerepet játszhatott.