fejezet A: 1416 u./² feièʒetebèn (MünchK. 27va) J: 1 1416 u./² ’homlokzat | Vorderteil’ (↑); 2 1519 ’forrás; kezdet | Quelle; Anfang’ (JordK. 469); 3 1527 ’írásmű egy szakasza | Abschnitt in einem Schriftwerk’ # (ÉrdyK. 392); 4 1780 ’végpont | Endpunkt’ (NSz.); 5 1784 ’oszlopfő | Säulenkapitell’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 99)
Származékszó. | ⌂ A fejez-ből (→fej²) keletkezett -et névszóképzővel. A megnevezés azon a szemléleten alapul, hogy a fej a test legjellemzőbb, legfeltűnőbb része (vö. 1., 2., 4. jelentést). A 3. jelentés a lat. capitulum ’szakasz, részlet ‹egy írásműben›’, az 5. jelentés pedig a lat. (k.) capitellum ’fejecske, oszlopfő’ hatását mutatja.
☞ EtSz. 1. fej a.; MNy. 54: 482; TESz.; EWUng.→ fej²