fecske A: 1333/ Feskekorongya [hn.] (OklSz.); 1372 u./ feſkeknek (JókK. 138); 1377 Fychke [szn.] (OklSz.); 1395 k. fechke (BesztSzj. 1207.); 1416 u./¹ fèւkèk (BécsiK. 112); 1651 Foͤchke (NySz.); 1864 fėcske (CzF.); nyj. ficsike (ÚMTsz.) J: 1 1333/ ? ’kis testű, gyors röptű, villás farkú madár | Schwalbe (Hirundinidae)’ # (), 1372 u./ ’ua.’ (); 2 [jelzői értékben is] 1366 ? ’fecsegő személy | Schwatzmaul’ (OklSz.), 1750 ’ua.’ (NSz.); 3 1840 ’egy fajta hordódugó | Art Spund’ (MTsz.); 4 1877 ’kőműves 〈gúnynévként〉 | Maurer 〈als spöttische Benennung〉’ (Nyr. 6: 192); 5 1958 ’háromszög alakú úszónadrág | Art dreieckige Schwimmhose für Männer’ (NSz.)

Onomatopoetikus eredetű, de keletkezésmódja bizonytalan. |  ⌂  Feltehetőleg a fecseg (→fecseget) -e képzős, főnevesült folyamatos melléknévi igeneve, amely a második nyílt szótagi magánhangzó kiesésével jött létre. A szóvég a -ke kicsinyítő képző hatására keletkezhetett. Az is lehetséges azonban, hogy a fecske a fecseg tövéből keletkezett a -ke kicsinyítő képzővel; vö. →cinke, →lepke stb. Hasonló hangutánzó-hangfestő szavak más finnugor nyelvekben is vannak: votj.  (Sz.) pośki̮, pə̑śki̮; md.  (E.) peźgun, peźgata; finn pääsky, pääskynen; stb.: ’fecske’; ennek ellenére – éppen a szó onomatopoetikus volta miatt – a fecske finnugor kori örökségként való magyarázata nem meggyőző. A 3. jelentés valószínűleg metonimikusan, a forrásban levő must fröcskölő, szörcsögő hangja alapján keletkezett. A 4. jelentés talán a fecskék fészekrakásával, fészeképítésével magyarázható. Az 5. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.  ∼  A fecske a fecskelocska ’csicsergő, csiripelő’  (1791/: NSz.), , ’fecsegő, bőbeszédű’  (1807: Márton J.: MNSz.–NMSz.) ikerszó előtagjaként is él; az utótag a locska (→locsol). A fecselocsa ’ua.’  (1705: RákFLev. 4: 477) ikerszó tagjai a folyamatos melléknévi igenév -e, ill. -a képzőjével keletkeztek a fecseg, ill. a locsog (→locsol) tövéből. Mindkét ikerszó nyelvjárási szóként él.

Aquila 21: 206; TESz. fecskelocska a. is; Benkő: FiktI. 103; UEW. 358; EWUng. fecsegetUN UEW. № 711