falka A: 1251/ ? Folka [szn.] (OklSz.); 1508 falca (NádK. 679); 1543 folkayath (LevT. 1: 21); 1570 faka (SzT.); 1604 k. falyka (SzT.); 1746 Fóka-Strázsával (NSz.) J: 1 1508 ’rész, darab; egy bizonyos nagyságú földdarab | Teil, Stück; Grundstück von bestimmter Größe’ (↑); 2 1529 e. ’egy bizonyos idő 〈elteltéig, elteltében〉 | ein Stückchen Zeit 〈lang〉’ (VirgK. 79); 3 1531 ’(ember)csoport | Gruppe von Menschen’ (ÉrsK. 486); 4 1561 ’egy fajta állatból kisebb csapat | Gruppe von Tieren 〈Meute, Schwärm usw.〉’ # (SzT.); 5 1573 ’köteg; (vmiből egy) halom | Bündel; Haufen’ (SzT.); 6 1604 ’falat | Bissen’ (Szenczi Molnár: Dict.)

Származékszó. |  ⌂  Az alapszó egy eredeti igenévszó névszói értékű tagja lehetett (’darab, rész’ jelentésben), amelynek igei értékű tagja a →fal¹ ’harap, elfogyaszt, eszik’. A szó végződése a -ka kicsinyítő képző. A jelentések feltehetőleg az alapszó jelentéséből keletkeztek; a jelentésfejlődéshez vö. még →folt.

☞ MNy. 27: 242; EtSz.; TESz.; EWUng.→ fal¹