eszencia A: 1707 k. essentiajat (TESz.); 1783 essentzia (ItK. 88: 346); 1789 eszszentziákkal (MNy. 65: 234); 1807 Eszentzia (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: 1 1707 k. ’egy fajta aszúbor | Art Ausbruchwein’ (↑); 2 1752 ’lényeg | Wesen’ (NSz.); 3 1766 ’növényi v. állati anyagokból nyert tömény kivonat | Essenz als konzentrierte Lösung’ (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (e.), (h.) essentia ’vminek a lényege’ [< lat. esse ’van, létezik’; vö. még gör. οὐσία ’lét, létezés; lényeg; valóság’].  ≋  Megfelelői: ném. Essenz; ang. essence; fr. essence; stb.: ’lényeg; koncentrátum’, a franciában ’benzin’ is.  ⌂  A korábbi változatok szó belseji s-es ejtéséhez vö. →mise, →passió stb.; az sz-es alakhoz vö. →asszisztál, →komisszió stb. Ma csak a 3. jelentésben ismert általánosan. A 2. jelentés főleg a szó belseji ssz-es változathoz kapcsolódik.  ∼  A (N.) eszenc, esenc ’ecetesszencia; gyári ecet’  (1887: Nyr. 16: 431) a németből származik.

☞ EtSz.; TESz.; MNy. 71: 307; EWUng.→ interes, klassz, matt², mise, potetnát, reprezentál