egyház A: 1037/ feẏreghaʒ [hn.] (MNL (OL) Dl. 200953); 1093/ Kerekyghaʒ [hn.] (MNL (OL) Dl. 78592); 1193 Faeregíaza [hn.]; feýrhigaz [hn.] (ÓMOlv. 53, 58); 1220/ Igyhazaſviſl [sz.] [hn.] (VárReg. 116.); 1229 Feeyreghaz [hn.] (OklSz.); 1372 u./ egÿhaʒaba (JókK. 80); 1805 ëgyházfi (NSz.) J: 1 1193 ’templom | Kirche 〈Gebäude〉’ (); 2 1416 u./² ’vmely vallás híveit magában foglaló, szervezett közösség | Kirche 〈Organisation〉’ # (MünchK. 26va) Sz: egyházi 1372 u./ egÿhaʒÿ (JókK. 7)

Összetett szó, esetleg török mintájú tükörfordítás. |  ⌂  Az egy ’szent’ (→igy) + →ház jelzői alárendelő összetétele.  ≋  Vö. kun yiχ-öv; kipcs.  (örm.) iχov, i̯ı̈χov: ’templom’, tkp. ’szent ház, megszentelt épület’ stb.  ⌂  A magyarban az előtag csak összetételekből és származékokból adatolható; vö. →ül², →ünnep. A 2. jelentés metonímia; vö. ném. Kirche ’keresztény templom’ > ’egyház ‹mint szervezet›’.

EtSz. 2. egy a.; MNy. 29: 278; TESz.; MNy. 72: 134; Ligeti: TörK. 33; EWUng. anyaszentegyház, -beli, ház, igyUN UEW. № 370