edz A: 1531 meg egyzeth [sz.] (ÉrsK. 191); 1573 ettzette (SzT.); 1585 Meg edzem (Cal. 920); 1708 Ödzeni [sz.] (CorpGr. 671); 1805 ëdëz, ëdz (NSz.) J: 1 1531 ’keménnyé, szívóssá tesz | abhärten’ # (↑); 2 1585 ’vízbe márt | eintauchen 〈trans.〉’ (↑); 3 1644–1671/ ’〈fémet〉 ellenállóbbá, keményebbé tesz | härten 〈Metall〉’ (NySz.); 4 1790 ’vmibe vés | einprägen’ (Nszt.); 5 1931 ’tréningezik, tréningeztet | trainieren’ # (Nszt. edzés a.) Sz: edzett 1531 (↑) | edződik 1785 Edzödöm (Nszt.) | edzés 1790 edzése ’teljesítményt v. erőnlétet fokozó gyakorlat(ok összessége) | Abhärten’ (Nszt.); 1931 ’gyakorlás 〈sportműszóként〉 | Training’ (Nszt.) | edző 1792 Ödzö́, ötſzö́ ‹foly mn-i igenév› (Baróti Szabó: KisdedSz. Ödzeni a.); 1931 ’az edzést vezető szakember | Trainer’ (Nszt.)

Örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (AK.) ɔ̈̄təmkēr ’megedzett vas’ (kēr ’vas’); osztj.  (V.) ät- (it-), (DN.) ȧt- ’edz ‹vasat›’ [ugor *ätɜ- ’‹acélt› keményebbé tesz’].  ⌂  Az edz alak az ugor alapalakból az *äδɜ fokon át levezethető*ez-ből affrikálódással keletkezett. Az első szótörténeti adatban található gy íráshiba lehet. A 4. jelentés minden bizonnyal a hasonló hangzású ném. (ein)ätzen ’(mélyedést savval, lúggal) belemarat ‹fémbe, üvegbe›’ hatására keletkezhetett.  ⚠  Az et ~ öt (→önt), ill. az →ügy² származékaként való magyarázat téves.

☞ MNy. 24: 90; NyK. 67: 328; MSzFE.; TESz.; EWUng.; Honti: NyÓtör. 78UN UEW. № 1733Nszt ↪edz; ↪edzés; ↪-edzés; ↪edzett; ↪edző; ↪-edző; ↪edződik