ebhendi ∆ A: 1600 k. ? efhendit (MonÍrók. 30: 102); 18. sz. ebhendit (NySz.); 1864 ėbhendi (CzF.) J: ‹fn› 1600 k. ? ’semmire való, hitvány ember | Taugenichts’ (↑), 18. sz. ’ua.’ (↑) | ‹mn› 1 1857 ’semmire való | nichtswürdig’ (NSz.); 2 1893 ’csintalan; furfangos | schelmisch; listig’ (MTsz.)
Bizonytalan eredetű, esetleg játszi szóalkotással létrejött származékszó. | ⌂ Az alapszó az →eb lehet. A szó végződése feltehetőleg kicsinyítő képző; vö. →pökhendi, (N.) Döghendi ’‹gúnynév›’ (Nyr. 36: 454); vö. még kortyondi (→kortyant), →oktondi stb. A jelentésekhez vö. (N.) kutyaházi ’semmirekellő, csibész’ (NyF. 10: 26). – Az efhendi változat az →efendi adata is lehet.
☞ TESz.; EWUng.→ eb