dúc¹ A: 1631 ? Galamb Gúczát [✐] (EtSz. 2: 847); 1792 galamb dúc (MNy. 32: 317); 1800 Dúttz (Nszt.) J: 1 1792 ’〈rendszerint oszlopon álló〉 galambház | Taubenschlag’ (↑); 2 1820 ’facövek, pecek | Speiler, Stift’ (Nszt.); 3 1831 ’〈főleg alátámasztásra szolgáló〉 faoszlop | Strebe’ (Nszt.) Sz: dúcol 1862 duczol, dúczol (CzF.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A nyelvújítás idején vált köznyelvi szóvá. A ma leginkább ismert 1. jelentés metonimikusan keletkezett a valószínűleg eredeti 3. jelentés alapján.  ∼  Valószínűleg idetartozik: dúc ’nyomódúc, klisé’  (1893: PallasLex.), amely a nyomdászati szaknyelv tudatos szóalkotása.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: dúc ’hátbaütés vagy hátbalökés’  (1840: NSz.).  ⚠  A →dúc² szóval való összefüggés kevésbé valószínű.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.

dúc² A: 1708 Dútz (Pápai Páriz: Dict.); 1801/ Dutzra (NSz.); 1809 duttza (Simai: VSzót. 6); 1816 Durtz (Gyarmathi: Voc.); nyj. dacc, dúcs (ÚMTsz.) J: 1 1708 ’gyürke; kinövés | Ranft; Auswuchs’ (↑); 2 1828 ’idegrostok halmaza, csomója | Ganglion’ (Nszt.); 3 19. sz. vége ’egy fajta kalács | Art Kuchen’ (ÚMTsz.)

Valószínűleg elvonás eredménye. |  ⌂  Feltehetőleg a →duzzad-ból keletkezett. A z > c hangváltozás szokatlan.  ⊚  A 2. jelentésben orvosi szakszó, az 1. és 3 jelentésben tájszó.  ⚠  A →dúc¹ szóval való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ EtSz.; Bárczi: SzófSz.; Bárczi: Szók. 31; TESz.; EWUng.→ duci, durcás, duzzad