csúp × A: 1392 Kaderdeuchupya [hn.] (OklSz.); 1623 chupia (SzT.); 1674 Csúp (SzT.) J: 1 1392 ’domb | Hügel’ (↑); 2 1464 ’hegycsúcs | Gipfel’ (OklSz.); 3 1623 ’csücsök, dudor, vminek a hegye | Zipfel, Wulst, Spitze’ (↑); 4 1796 ’kúp | Kegel’ (EtSz.)
Bizonytalan eredetű, talán örökség a finnugor korból. | ≡ Vö. zürj. (I.) ćup ’(női) mell, mellbimbó, emlő’; finn suippu ’csúcs, hegyes vég, ék’; lp. (norv.) čuppa ’csúcs ‹süvegé›’ [fgr. *ćuppɜ ’csúcs’]. Ezek a szó a hangutánzó-hangfestő természete miatt akár az egyes nyelvek külön életében is keletkezhettek. ⚠ A →csúcs és a →púp szavakból szóvegyüléssel való értelmezése kevésbé valószínű. A →kúp-pal való kapcsolata téves.
☞ FUF. 11: 200; EtSz.; MSzFE.; TESz.; Vir. 1973: 164; EWUng.→ csípUN UEW. № 79