csádé × A: 1611 Czaday (Szenczi Molnár: Dict.); 1616 csadé (NySz.); 1673 tsádéra (NySz.); 1776–1777 Csaté fok [hn.] (NytudÉrt. 22: 20); 1778 Csátajára (MNy. 79: 510); 1783 sáté (EtSz.); 1836 csadaly (EtSz.) J: 1 1611 ’csalit, cserjés | Gebüsch’ (↑); 2 1731 ’sásféle | Art Schilfgras’ (Bakos J.: Szműv. 14); 3 1784 ’giz-gaz; dudva | Gekräut, Unkraut’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 81); 4 1873 ’levágott fa ágboga | Gezweig eines abgehauenen Baumes’ (Nyr. 2: 93); 5 1906 ’lehullott falevél | abgefallene Baumblätter’ (NyF. 33: 20); 6 1906 ’csalamádé | Grünmais’ (ÚMTsz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A cs és a hangot tartalmazó változatok lehettek az elsődlegesek. A szóvégi aj ~ é hangcseréhez vö. ganaj ~ →gané. Az eredeti jelentése feltehetőleg ’cserje, bokor’ lehetett, a további jelentések részben metonimikus, részben metaforikus úton ebből fejlődtek ki. A 6. jelentéshez vö. →csalamádé.  ≂  Esetleg idetartozik: csutaj ’bozótos hely’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.).

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.