csomoszol × [1] A: 1211 Chomoslou [sz.] [szn.] (OklSz.); [1237–1240] Chvmoslo [sz.] [szn.] (PRT. 1: 772); 1600 k. csomoszol [ɔ: csomoszold] [] (Radvánszky: Szak. 75); 1836 Tsomiszol (Kassai: Gyökerésző 5: 210); 1840 csumuszol (NSz.) J: 1 1211 ? ’nyomkodva összezúz 〈szőlőt, gyümölcsöt, lépes mézet〉 | drückend zerquetschen 〈Weintrauben, Obst, Wabenhonig〉’ (), 1635 ’ua.’ (NySz.); 2 1600 k. ’gyömöszöl | stopfen’ (); 3 1881 ’bottal üt, ver | mit dem Stock schlagen’ (Nyr. 10: 205) Sz: csomoszló 1211 [szn.] (); 1784 ‹foly mn-i igenév› (Baróti Szabó: KisdedSz. 87); 1785 ’szőlőzúzó bunkós fa | Weintraubenstampfe’ (NSz.)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű; összefügghet a →gyömöszöl tövével. Végződése -szol gyakorító képző; vö. →unszol, vonszol (→von) stb. Eredetileg a bortermelés szava lehetett, a korai személynevek ugyanis szőlőműveseket jelölnek.  ∼  Idetartozik: csömöszöl ’nyomkodva összezúz ‹gyümölcsöt›; gyömöszöl; (el)ver’  (1797: Nszt.), ez a csomoszol-ból keletkezett hangrendi átcsapással, kialakulásában esetleg szerepe lehetett a →gyömöszöl hatásának is. Idetartoznak még: csomoszó ’bogyótermés(eke)t összezúzó bunkós fa’  (1780: NyF. 50: 28); csomosz ’nyomkodva összezúz ‹gyümölcsöt›’  (1784: Baróti Szabó: KisdedSz. 87); (N.) csamiszkol ’ua.’  (MTsz.); (N.) csomoszkol ’ua.’  (EtSz.).  ≁  Valószínűleg nem tartoznak ide: 1086Chomudi [szn.](Györffy: DHA. I: 253); [1237–1240]Chomos [szn.](PRT. 1: 774); (†1135) [1249 k.]Chomoz(OklSz. csomó a.).

EtSz.; TESz. csömöszöl a. is; EWUng. gyömöszöl