csipa A: 1211 ? Chypa [szn.] (OklSz.); 1532 copassa [sz.] (TihK. 46); 1550 k. chopa (KolGl.); 1559 Czipas [sz.] (NySz.); 1595 chyppait (NySz.); nyj. csa̯pa̯ (ÚMTsz.) J: 1 1211 ? ’a szem sárgás váladéka | Augenbutter’ # (↑), 1532 ’ua.’ (↑); 2 1803 ’gyanta | Harz’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Hartz II. a.)
Ótörök jövevényszó. | ≡ Oszm. c̦apak; ujg. (mod.) čapak; tar. čapak; stb.: ’csipa’ [tisztázatlan eredetű]. ≋ Vö. még Kāšγ. čälpäk; kirg. čı̈lpaq: ’ua.’. ⌂ Kiindulási alakja a *čapaγ lehetett. A szóvéghez vö. →apró, →bóda. Az elhasonuláshoz a magyarban vö. →gyertya.
☞ EtSz.; TESz.; Ligeti: TörK. 58; EWUng.