csillámlik A: 1585 tsillamlom [▽] (Cal. 439); nyj. sillámlik (ÚMTsz.) J: ’csillog, felcsillan, fénylik | schimmern’
csillámik ∆ A: 1585 tsllámom [ɔ: tsillámom] (Cal. 264) J: ’csillog, felcsillan, fénylik | schimmern’
csillám A: 1673 tsillámok (NySz.) J: 1 1673 ’szentjánosbogár | Johanniswürmchen (Phasius splendidula)’ (↑); 2 1763 ’villám | Blitz’ (NSz.); 3 1787 ’csillogás | Schimmer’ (Szily: NyÚSz.); 4 1803 ’máriaüveg | Marienglas’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Katzensilber a.)
A szócsalád alapja, a csillámik származékszó egy finnugor eredetű tőből. | ⌂ A szótőhöz vö. →csillog. A szó belseji a > á hangzónyúláshoz vö. villámlik (→villám). Végződése mozzanatos képző; az alaktanához vö. csuszamik (→csúszik).
A csillámlik származékszó. | ⌂ A csillámik-ból keletkezett gyakorító képzővel.
A csillám elvonás. | ⌂ A csillámik-ból vagy a csillámlik-ból lett elvonva.
A szócsaládhoz még | ≂ Tisztázatlan idetartozású: becsillámlik ’belopódzik, beoson’ (1583 u.: Nyr. 11: 31); csillyám ’egy fajta növény’ (1655/: MNy. 64: 350).