csentéz ∆ A: 1880 csentéz (Nyr. 9: 426); 1892 csöntész (Kőrösi: OlEl. 29) J: ’félkrajcár; fillér | halber Kreuzer; Heller’
Olasz jövevényszó. | ≡ Ol. centesimo, (bre.) centezem, (rom.) zentesum: ’aprópénz; a líra századrésze’ [< lat. centesimus ’századik’; vö. még lat. centesima ’századrész; minden száz után számolt díj, kamat’]. ≋ Megfelelői: fr. centime ’a frank századrésze’; sp. céntimo ’pezeta századrésze’ stb. ⌂ Kiindulási alakja esetleg *csentézem. A magyar változatok a birtokos személyjelként felfogott E/1. személyű -em végződés elhagyásával keletkeztek.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ centi