cseber [4] A: 1219/ ? Chuburd [sz.] [szn.] (VárReg. 68.); 1221/ Chibury [szn.] (VárReg. 101.); 1273/ Cheburka [sz.] [szn.] (FNESz. Csöbörfa a.); 1395 cheber (MNy. 3: 464); 1400 Chebres [szn.] (ZichyOkm. 5: 207); 1444 Tczobrisch [sz.] [szn.] (MNy. 25: 234); 1533 Czoͤboͤr (Murm. 150.); 1805 csëbër (NSz.); nyj. csobor (NyF. 16: 8) J: 1 1219/ ? ’régi folyadékmérték | altes Flüssigkeitsmaß’ (↑), 1395 ’ua.’ (↑); 2 1219/ ? ’nagyobb favödör | größerer Holzeimer, Zuber’ (↑), 1571 ’ua.’ (SzT.) Sz: csebres 1400 [szn.] (↑)

Jövevényszó egy déli szláv vagy nyugati szláv nyelvből. |  ≡  Szbhv. čabar ’dézsa, csöbör, sajtár’; (R. Kaj) čeber ’folyadékmérték’; szln. čeber ’dézsa, csöbör, sajtár’; szlk. džber ’ua.’; le. ceber, (N.) czeber ’ua.’; stb. [szláv eredetű; vö. még lett ciba ’kis faedény’; litv. kibìras ’vödör’]. Megfelelői a keleti szláv nyelvekben is megvannak.  ⌂  A szó főleg a cseberből vederbe (kerül) ’csöbörből vödörbe jut’ tkp. ’egyik bajból a másikba kerül’ szólásban él.  ⌂⇒  Valószínűleg a magyarból: lat.  (h.) cibrio ’vödör, csöbör’.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 144; TESz.; EWUng.→ csobán¹