csapong A: 1617 csapongása [?] [sz.] (NySz.); 1667 felre-csappang (NySz.) J: 1 1617 ’kószál; ide-oda csap | herumschweifen; hin und her schweifen’ (); 2 1709 ’csapkod, csapdos, verdes | flattern’ # (SzT.); 3 1767 ’ingadozik; tétovázik | wanken; zaudern’ (Pápai Páriz–Bod: Dict.); 4 [ma ki~] 1791 ’korhelykedik | lumpen’ (NSz.); 5 1811 ’csapkod | (herum)schlagen’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A →csap¹ ’hirtelen irányt változtat’ szóból gyakorító képzővel. A szó belseji pp-s változathoz vö. →csappant. A jelentések az eredeti 1. jelentésből keletkeztek. A 2. jelentéshez vö. még csapdi (→csap¹), →csapodár.

EtSz. 4. csap a.; NytudÉrt. 30: 76; TESz.; EWUng.