csabak × A: 1419 ? Chabak [szn.] (NyK. 46: 126); 1825 tsabak (Bálint: SzegSz.) J: ’keszegfajta | Art Weißfisch’
Török, közelebbről valószínűleg kun jövevényszó. | ≡ Vö. tat. čabak ’veresszárnyú koncér’; kaz. šabaq ’apró hal’; kirg. čabaq ’ua.’; vö. még Kāšγ. čapaq ’ua.’; oszm. c̦apak ’dévérkeszeg’; stb. [valószínűleg török eredetű]. ⌂ A szó belseji b egy kipcsak típusú török átadó nyelvet sejtet.
☞ MNy. 3: 109; EtSz.; TESz.; Doerfer: TE. 3: 47; Ligeti: TörK. 80; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.