cirka A: 1698 circa [es. nem m.] (MNy. 79: 509); 1781 circa (MNy. 61: 484); 1805 czirka (Gáldi: Szótir. 219) J: ’körülbelül | ungefähr’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. circa ’körül; ‹egy időpont› táján; körülbelül’ [< lat. circum ’körül; körös-körül; környékén’].  ≋  Megfelelői: ném. zirka; ang. circa; ol. circa; stb.: ’körülbelül’.  ∼  A cirka kiszorította a korábban már használatos (R.) circiter ’ua.’  (1591: NytudÉrt. 44: 62) szót, amely a lat. circiter ’ua.’ átvétele.

TESz.; EWUng. cirkusz