cavira × A: 1626–1628/ Tzavira (NSz.); 1784 tzevere (Baróti Szabó: KisdedSz. 81); 1801 Tzévere (NSz.); 1885 czevernye (NSz.); nyj. cëvëre (NyF. 20: 33); csevere (MTsz.) J: 1 1626–1628/ ? ’kanca | Stute’ (↑), 1808 ’ua.’ (Sándor I.: Toldalék); 2 1784 ’8–9 éves lányka | 8–9jähriges Mädchen’ (↑); 3 1801 ’kikapós, eleven leány | leichtblütiges, lebhaftes junges Mädchen’ (↑); 4 1885 ’szajha | Hure’ (↑)
Vitatott eredetű. | 1 Cigány jövevényszó. | ≡ Cig. (ném.) čâveri, tshā́vorin, (balk.) tschawrin, tschėwrėn, (erd.) cavri: ’csibe; tyúk’ [< oszm. yavru ’fiatal, kicsi’]. 2 Belső keletkezésű, egy relatív fiktív tőből keletkezett származékszó szófajváltása. | ⌂ Egy -a képzős folyamatos melléknévi igenév főnevesülése; az alaktanhoz vö. →cafra, →csigolya¹ stb. Az -r gyakorító képzős tő összefügg a →cafra, →cafrang tövével. Az abszolút tőhöz vö. →cáfol. A jelentésekhez vö. →cafat, →cafka.