börzsöny ∆ A: 1236 ? Berzen [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 11: 474); 1552 Berson (OklSz.); 1585 k. Bórsón (Gl.); 1599 Bersenÿ (MNy. 67: 91); 1687 k. Berzentōl (SzT.); 1831 börzsöny (Kreszn.); 1862 bėrzėn (CzF.) J: 1 1552 ’egy fajta festék | Art Farbstoff’ (↑); 2 1585 k. ’alkörmös | Kermesbeere (Phytolacca americana)’ (↑); 3 1611 ’berzsenyfa | Brasilholz’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 1775 ’ricinus | Rizinus (Ricinus communis)’ (EtSz. 1: 378)

Jövevényszó, valószínűleg olasz  (É.) eredetű. |  ≡  Ol.  (N.), (R.) verzin, (mil.) verzèn, (vel.) verzìn ’berzsenyfa’ [< arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’].  ≋  Az olasz nyelvi hatás által vált elterjedtté: szbhv. varzilo, varzilj ’berzsenyfa’; blg.  (N.) бapзилкa ’vörös tojásfesték’; újgör. βερζι ’sárga szín’. Vö. sp. brasil; prov. brezil; fr. brésil; stb. ’berzsenyfa’; ezek viszonya az olasz szóhoz tisztázatlan.  ⌂  A szó eleji b-hez vö. a bolgár és újgörög megfelelőket (↑); vö. még →bolt². A szó belseji zs keletkezésmódja tisztázatlan, esetleg a magyarban keletkezhetett.  ≁  A Berzseny, Börzsöny (inſula werſenes vocata [hn.]  (1109/: MNL (OL) Dl. 12180); Belſun: (1138/: MNy. 32, 134)) helynevek valószínűleg nem tartoznak ide; az ebből népetimológiásan keletkezett alakok (Bersen: (1270/: MonStrig. 1: 580)) azonban a szó korai meglétére utalnak.

☞ MNy. 8: 295; TESz.; NyK. 85: 308; EWUng.