báró A: [1291–1294] Baroud [sz.] [hn.] (ÓMOlv. 117); 1565 baarok (NySz.); 1733 Baró (NySz.); nyj. baron (ÚMTsz.) J: 1 [1291–1294] ’főrangú tisztségviselő | hochadeliger Würdenträger’ (↑); 2 1690 ’bárói cím | 〈als Freiherrntitel〉’ (Nyr. 58: 69); 3 1844 ’gazdag ember | Reicher’ (NSz.)
Latin (h.) jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) baro ’férfi, zászlósúr’, (h.) bar(r)o ’az ország vmely világi főtisztségviselője; báró ‹mint cím›’ [< ófrank *baro ’hűbéres; harcias férfi’]. ≋ Megfelelői: ném. Baron; fr. baron; stb.: ’báró’. ⌂ A baron változat német hatásra utal. A nemesi címet a 16. sz.-tól adományozták szélesebb körben.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.