bális × A: 1779 Bális (MNy. 79: 507); 1838 bálizsok (NSz.) J: ’házaló; olasz (ritkábban bosnyák v. német) vándorkereskedő | Hausierer; italianischer (selten bosnischer od. deutscher) Wanderkrämer’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) walisch ’házaló, vándorkereskedő’, – ném. welsch ’újlatin nyelvű; olasz; francia’ [germán eredetű; vö. ang. Welsh ’walesi’; holl. Waals ’vallon’; stb.] Forrása a kelta *valha ’‹kelta törzs az egykori római provinciában, Gallia Narbonensisben›’. ⌂ A szókezdő b-hez vö. →bognár, →bükköny stb.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ oláh