bugyolál A: 1791 Bugyolált [sz.] (NSz.); 1792 bogyolálni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.); nyj. bagyulál, bugyelál (MTsz.); bugyëlál (ÚMTsz.) J: ’begöngyöl, betakar | einwickeln’

bugyoláz × A: 1792 bugyolázni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Bengyele a.) J: ’begöngyöl, betakar | einwickeln’

bugyol × A: 1792 Bogyolni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1808 Bugyolni [sz.] (NSz.) J: ’begöngyöl, betakar | einwickeln’

A szócsalád alapja, a bugyol fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A szótő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű, és a →bugyor tövével azonos. Végződése gyakorító képző.

A bugyolál és bugyoláz származékszók. |  ⌂  A bugyol-ból keletkeztek, ugyancsak gyakorító képzővel.

A szócsaládhoz még |  ∼  Ugyanebből a tőből keletkezett a bengyel ’beburkol, betakar, becsomagol’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.) és a bengyele ’köteg, bála, göngyöleg’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.).  ⚠  A →bonyolít szócsaládjával való összefüggés kevésbé valószínű.

☞ EtSz. bengyel a.; TESz.; EWUng.→ batyu, bugyor, patyókál, patyolat, pongyolaUN UEW. № 813