bonyolít A: 1533 Bongoleitosek [sz.] (Murm. 1891.); 1786 banyalitottunk (SzT.); 1823 bonyolították [sz.] (Nszt.) J: 1 1533 ’gombolyít | winden’ (); 2 1795 ’bonyolulttá, szövevényessé tesz | verstricken’ # (NSz.); 3 1845 ’〈ügyet, ügyletet〉 (el)intéz, (el)végez | erledigen’ (Nszt.) Sz: bonyolító 1533 ‹foly mn-i igenév› (); 1972 ’ügyintéző | Sachbearberiter’ (ÉKsz.)

bonyolódik A: 1792 Bé-bonyolódott (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1798 bonyalodik [] (NSz.) J: 1 1792 ’betakarózik | sich einhüllen’ (); 2 1793 ’gabalyodik; összekuszálódik | sich verstricken; sich verwickeln’ # (NSz.); 3 1795 ’〈vmely helyzetbe, viszonyba stb.〉 kerül, keveredeik | in eine bestimmte Lage kommen’ (Nszt. bonyolodik a.); 4 1844 ’szövődik 〈cselekmény〉 | sich entspinnen 〈eine Handlung〉’ (Nszt. bonyolodik a.); 5 1934 ’〈ügy(let), tevékenység〉 intéződik, végbemegy | ablaufen, vor sich gehen 〈Fall, Geschäft〉’ (Nszt.)

bonyolul A: 1800 bonyolúlva [sz.] (Nszt.); 1841 bonyolult [sz.] (Nszt. bonyolult a.) J: 1 1800 ’belekeveredik | sich in etw verwickeln’ (Nszt.); 2 1848 ’szövevényessé válik | kompliziert, verwickelt werden’ (NSz.) Sz: bonyolult 1841 bonyolult (Nszt.); 1842 bonyolúltsága [sz.] ’szövevényes; kusza | verwickelt, verzwickt’ (NSz.)

bonyodalom [4] A: 1843 bonyodalmak (Nszt.); 1843 bonyodalom (Szily: NyÚSz.) J: ’váratlan zavar, kellemetlen fordulat | Verwickelung’

A szócsalád alapja, a bonyolít bizonytalan eredetű, esetleg alapnyelvi örökség. A szótő finnugor kori, magyar képzővel. |  ≡  Vö. osztj.  (V.) pōń- ’(fel)gombolyít, (be)göngyöl’; votj.  (Sz.), (K.) biń- ’begöngyöl, összesodor, felteker’; cser. üp-pǝ̑ńem ’hajfonat’ (üp ’haj’); finn puna ’tekercs, menet; tekert, csavart’; lp.  (norv.) bǫdnjâ- ’tekerni, csavarni, az irányt megváltoztatni’ [fgr. *puńa ’(fel)gombolyít, (be)göngyöl, teker’]. A finnugor tő hangutánzó-hangfestő jellege a finn megfelelő alapján lehetett, esetleg felmerülhet egy igenévszó is.  ⌂  A szó eleji b-hez vö. →bal. Végződése: -l gyakorító képző + -ít műveltető igeképző. A 3. jelentés ’lebonyolít, elintéz’ a lebonyolít igekötőjének elhagyásával keletkezett.  ⌘  A nyelvújítás kori bonyodalom a bonyolít abszolút tövéből jött létre -dalom névszóképzővel.

A bonyolódik és bonyolul származékszavak. |  ⌂  A bonyolít relatív tövéből keletkeztek, különböző igeképzőkkel. A bonyolul mára csak a bonyolult származékszóban használatos.

A szócsaládhoz még |  ∼  Ugyanebből az abszolút tőből -ál gyakorító képzővel: bonyál ’(fel)gombolyít, (be)göngyöl’  (1840: NSz.); nyelvjárási szó.

MNy. 24: 34; FUFA. 32: 70; MSzFE. bonyolódik a.; TESz.; EWUng. batyu, fon, patyolat, pongyolaUN UEW. № 813