bokréta A: 1585 boͤkreta [ɔ: bokreta] (Cal. 673 [ɔ: 973]); 1585 bukréta (Cal. 262) J: 1 1585 ’koszorú; virágfüzér | Kranz; Blumengewinde’ (↑); 2 1610 ’díszítő elemek csokorban elrendezett együttese | Gesamtheit von Verzierungsmotiven in rosettenartiger Anordnung’ (NySz.); 3 1664 ’növény virága; virágzat | Blüte einer Pflanze; Blütenstand’ (Wagner: Phras. 2: 128); 4 1748 ’virágcsokor | Blumenstrauß’ (NySz.)
Származékszó. | ⌂ A →bokor bokr--tőváltozatából keletkezett a régiségben is ritka, majd elavult -(é)ta kicsinyítő képzővel; az alaktanhoz vö. →bóbita, pocséta (→pocsaték) stb. Ma főleg a 4. jelentésben használatos.
☞ EtSz. bokor a.; MNy. 32: 228; D. Bartha: Szóképz. 117; TESz.; EWUng.