bandérium ∆ A: 1653 Banderiumjához (MNy. 64: 349); 1790 bandériumokból (NSz.); 1807 Bandériom (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: 1 1653 ’zászlóaljnyi lovascsapat | Reiterbatallion’ (↑); 2 1800 ’lovas díszcsapat | Ehrentruppe aus Reitern’ (NSz.)
Latin (h.) jövevényszó. | ≡ Lat. (h.) banderium ’zászló; lovas zászlóalj’ [< lat. bandum ’zászló, katonai jelvény’]. ⌂ Az Anjou-kortól 1848-ig katonai szakszó volt: azt a saját zászló alatt harcoló, rendszerint lovas csapatot jelölte, amelyet az uralkodók, a főurak, a vármegyék és a városok saját költségükön állítottak ki. ⌂⇒ A magyarból: szlk. (R.) bandérium ’lovas zászlóalj’.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ banda