balek A: 1782 Balék, Balik (MNy. 53: 271, 272); 1782 Belék (Nyr. 32: 400); 1855 balek (Nszt.) J: ’könnyen rászedhető ember | Gimpel, Pimpf’
Oszmán-török, esetleg bolgár jövevényszó. | ≡ Oszm. balık ’hal; hamiskártyás áldozata’; – vö. még blg. (N.), (R.) балъ́к ’ua.’. Az oszmánban török eredetű; vö. ujg. balı̈k; csuv. pulǝ̑, polǝ̑; stb.: ’hal’. ⌂ A ’hal’ > ’áldozat ‹rablótámadásé, csalásé›’ metaforikus jelentésváltozás indítéka abban rejlik, hogy a gyanútlan, könnyen kifosztható embert néma, gyámoltalan halhoz lehet hasonlítani; vö. még →hal². Az átadó nyelvet nem lehet pontosan meghatározni, mivel a balkáni nyelvek argójának szókincse jelentős mértékben egyezik. ∼ Idetartozik: bali ’balek, tökfilkó’ (1775: MNy. 53: 273) feltehetőleg elvonás a tévesen többes számú alaknak felfogott balik változatból.
☞ MNy. 12: 351; NytudÉrt. 38: 175; TESz.; EWUng.