baktat A: 1659 baktatz (NySz.) J: 1 1659 ’lassan megy | langsam gehen’ # (↑); 2 1786 ’akadozva, szótagolva olvas | stottern, im Lesen oft steckenbleiben’ (Nszt.); 3 1837 ’fut | laufen’ (NSz.); 4 1838 ’sántikál; bicegve jár | humpeln; hinken’ (Tsz.); 5 1933 ’bóbiskol | nickend schlummern’ (MNy. 29: 59)

baggadoz × A: 1787 baggadozva [sz.] (MNy. 36: 141); nyj. bagadozik [□] (ÚMTsz.); bakadoz (ÚMTsz.); gabbadoz (MTsz.) J: 1 1787 ’bukdácsol | stolpern’ (↑); 2 1877 ’bóbiskol | nickend schlummern’ (Nyr. 6: 231); 3 1882 ’akadozva beszél; akadozva olvas | stottern; im Lesen oft steckenbleiben’ (Nyr. 11: 189)

baggat × A: 1893 baggatnád által (MTsz. baggat a.) J: ’betűzve olvas | buchstabierend lesen’

Belső keletkezésű szavak, keletkezésmódjuk azonban vitatott. | 1 Származékszók. |  ⌂  A →bukik igéből keletkezhettek. Az u > o > a hangváltozáshoz vö. →cuppan (~ (R.) coppan), →cappolódik; esetleg vö. még bagdácsol ~ bogdácsol (→bukik). 2 Onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  A botladozó, baktató járás hangját fejezik ki. A végződések különféle gyakorító képzők. ▣  ∼  Idetartoznak a következő nyelvjárási szavak: baksál ’böngész ‹szüret után›’  (EtSz. baksál a.); (vö 1456 k. baxal  (SermDom. 1: 328)); baksáz ’ua.’  (1833: Kassai: Gyökerésző 1: 241); battyog ’cammog, baktat, poroszkál’  (1902: NyF. 48: 60).

☞ EtSz. 1. buk a.; D. Bartha: Szóképz. 45; TESz. baggadoz a., baksál a., battyog a.; EWUng.→ bukik