bagzik [1] A: 1283 Bokzou [sz.] [szn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 348); 1437 Bagzowelgh [sz.] [hn.] (OklSz.); 1519 bagoʒwan [sz.] (JordK. 880); 1604 Bagzom [▽] (Szenczi Molnár: Dict. Súbo a.); nyj. bakkoz, bakkozik (Nyatl. koslat a.) J: 1 1283 ? ’bujálkodik | buhlen’ (↑), 1519 ’ua.’ (↑); 2 1283 ? ’〈állat〉 párosodik | sich begatten 〈von Tieren〉’ (↑), 1585 ’ua.’ (Cal. 530); 3 1585 ’járkál | herumgehen’ (Cal. 653)
Származékszó. | ⌂ A →bak ’hím; kecskebak’ szóból keletkezett -z igeképzővel. A szó belseji g a z előtti k zöngésülésével jött létre. ∼ Idetartozik: (N.) baklat ’párzik; járkál’ (MTsz.); vö. →koslat. ⚠ A →búg¹ igéből való magyarázata hangtani okokból téves.
☞ TESz.; EWUng.; MNy. 113: 356→ bak