atval † A: 1395 k. athual (BesztSzj. 38.) J: ’mostohaapa | Stiefvater’

Összetett szó. |  ⌂  Az at(y)- (→atya) + önállóan nem adatolható val mellérendelő összetétele. Az utótag vitatott eredetű. Egyrészt lehet a →fél² szónak az összetételben veláris hangrendűvé vált alakja, vagy esetleg a finn puoli ’oldal, vminek a fele; fél’ szónak a magyar megfelelője. Az alaktanhoz vö. cser. ača-wel; finn isä-puoli; lp.  (norv.) ač'če-bœlle ’mostohaapa’, tkp. ’apa-fél’. Másrészt egyeztethető a mostohasági viszonyt jelölő osztj. -ṷăt elemmel, amely esetleg egy ’hely’ jelentésű osztják szóval hozható összefüggésbe; vö. osztj.  (C.) ewə-wăt ’mostohalány’, păχ-wăt ’mostohafiú’, ill. (V.) wălə ’hely, terület; ágy’, (O.) wăl ’hely, (föld)terület’ (eredeti jelentése ily módon ’az apa helyettesítője’ lehetett). Az igen régi összetett szó minden bizonnyal már az ősmagyar korban is megvolt. – Összetett szóként elhomályosult.

☞ NyK. 46: 298; MNy. 56: 255; TESz.; CIFU5 7: 58; UEW. 898; EWUng.→ atya, fél²UN UEW. № 1868