artézikút A: 1831 Ártézi kútak (HasznMul. 1831. aug. 13.: 102); 1832 artézi kutat (NSz.); 1841 ártési kútak (NSz.); 1841/ artézikút-bőségű (NSz.); 1869 ártézi kútak (NSz.); nyj. ártéli kut, ártéri kút (ÚMTsz.) J: ’nagy mélységben, nyomás alatt levő vízrétegbe lefúrt kút | artesischer Brunnen’
artézivíz A: 1920 ártéri víz (MNy. 24: 293); 1933/ artézi vizünk (NSz.); 1957 ártézivíz (Bálint: SzegSz.) J: ’nagy mélységben, nyomás alatt levő, ill. innen természetes úton felszínre törő (gyógy)víz | artesisches Wasser’
Német mintájú részfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. artesischer Brunnen, artesisches Wasser ’artézi forrás’, ’artézi víz’. A németbe a fr. puits artésien ’artézi kút’, tkp. ’artois-i kút’ kifejezésből került, mivel az első, ilyen típusú kutakat ott fúrták. ≋ Megfelelői: szbhv. arteski bunar, arteska voda; cseh artéská studně, artéská voda; stb.: ’artézi kút’, ’artézi víz’. ⌂ Egyes változatok népetimológiával keletkeztek.