ardó † A: 1248 Ardo Nyars [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 289); 1270/ Hordo [hn.] (FNESz. Szőlősardó a.); 1300/ Asgutherdewow [hn.] (OklSz. erdő-óvó a.); 1351 Erdeuovo telek [hn.] (OklSz. erdő-óvó a.) J: ’erdőőr | Waldhüter’
Összetett szó. | ⌂ Az →erdő + ó ~ óvó ’felügyelő, őr’ (az →óv főnevesült melléknévi igeneve) főnevek tárgyas vagy jelöletlen birtokos jelzős alárendelő összetétele. A szó elején megfigyelhető e > a hangrendi kiegyenlítődés az összetétel elhomályosulása után történt meg. – A szóra csak helynévi adataink vannak.
☞ Ethn. 13: 347; EtSz.; MNy. 16: 119, 25: 255, 58: 19; EWUng.→ erdő, óv