anyós A: 1608 anyós (MNy. 61: 482) J: 1 1608 ’öregasszony; anyóka | bejahrtes Weib, Mütterchen; alte Mutter’ (↑); 2 1761 ’házastárs anyja | Schwiegermutter’ # (SzT.)
Származékszó. | ⌂ Az any (→anya) tőből keletkezett az elavult -ós kicsinyító képzővel; az alaktanhoz vö. →após. A 2. jelentés kedveskedő megszólításból jött létre. Ebben a jelentésében a 19. sz.-ban terjedt el az irodalmi nyelvben, fokozatosan kiszorítva a hasonló jelentésű, korábban általánosan használt →napa szót.
☞ MNy. 7: 416; TESz.; EWUng.→ anya