alsó A: 1260 Alsokut [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 11: 474); 1307 Olsozule [hn.] (OklSz.); 1405 k. alſo ayak (SchlSzj. 335.); 1557 Aloso (LevT. 1: 274); 1587 arso (SzT.); 1710 Aso (SzT.); 1865 Ausó (NSz.); nyj. alsu, assó (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1260 ’alacsonyabban fekvő 〈terület〉 | niderer liegend 〈Gebiet〉’ # (↑); 2 1405 k. ’alul levő | unterer’ # (↑); 3 1559 ’déli oldalon, irányban fekvő vmi | in südlicher Richtung liegend’ (Székely I.: Krón. 104b); 4 1750 ’alacsonyabb rendű | niederer, Nieder-’ # (Wagner: Phras. Studium a.); 5 1838/ ’mély 〈hang〉 | tief 〈Ton〉’ (NSz.) | ‹fn› 1 1720 ’kártyafigura | Unter 〈im Kartenspeil〉’ (NSz.); 2 1880 ’alsóruha | Unterwäsche’ (Nszt.) Sz: alsós 1900 alsóstól ‹fn› ’egy fajta kártyajáték | Art Kartenspiel, Klabrias’ (NSz.); 1958 ’általános iskola 1–4. évfolyamába járó tanuló | Schüler der Klassen 1–4’ (Nszt.) | alsózik 1898 alsóztak (PNapló 1898. dec. 17.: 8)

Származékszó. |  ⌂  Az →al ’alacsonyan fekvő terület; alsó rész’ főnévből keletkezett melléknévképzővel. Az arsó változathoz vö. berső (→belső), ferső (→felső) stb. A főnévi 1. jelentés a német Unter ’alsó ‹a kártyában›’ hatását mutatja. A főnévi 2. jelentés különböző összetételek előtagjának önállósulásával keletkezett; vö. alsóing ’rendszerint ing alatt viselt fehérnemű’  (1587: SzT.).

☞ D. Bartha: Szóképz. 122; MNy. 58: 27; TESz.; Nyr. 93: 229; EWUng.→ al