alkuszik [2/3] A: 1474 alkoʒik [▽] (BirkK. 3); 1560 k. alkonnya [d-n] [sz.] (GyöngySzt. 2437.); 1570 alkwttak (SzT.); 1577 meg alkodnÿ [sz.] (KolGl.); 1585 Alkouás [sz.] (Cal. 253); 1590 Alkuo [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 235); 1591 megh...alkwzok (MNy. 63: 93); 1738 olkudozzanak [sz.] (SzT.); 1784 alkʃʒom (Baróti Szabó: KisdedSz. 7); nyj. ókszik (MTsz.) J: 1 1474 ’illik | es ziemt sich’ (↑); 2 1570 ’egyezkedik | unterhandeln’ # (↑); 3 1585 ’szerződést (meg)köt | einen Vertrag schließen’ (↑); 4 1604 ’alkalmazkodik | sich anpassen’ (Szenczi Molnár: Dict. Allúdo a., Alkoßom a.) Sz: alkudozik 1738 alkudoztak (NSz.)

alku A: 1515 k. alkw (AporK. 167) J: ’megegyezés | Übereinkommen’ #

alkusz ∆ A: 1840 alkuszok (NSz.) J: ’közvetítő, ügynök | Makler’ #

A szócsalád alapja, az alkuszik származékszó. |  ⌂  Az alk (→alkot) igéből jött létre gyakorító-visszaható képzővel. A szó belseji u-hoz vö. →alkot, →alszik. A 4. jelentés közvetlenül az 1-ből keletkezhetett, a 2. és 3. pedig a 4-ből.

Az alku feltehetőleg elvonás eredménye. |  ⌂  Az alkuszik-ból keletkezhetett, ugyanakkor az alk folyamatos melléknévi igenevéből, az alkó ~ alku ’alkalmas; megfelelő, (oda)illő’ alakból főnevesüléssel is keletkezhetett.

Az alkusz elvonás eredménye. |  ⌂  Az alkuszik-ból keletkezett a nyelvújítás idején.

☞ MNy. 33: 50; NNyv. 3: 161; TESz.; Benkő: FiktI. 159; EWUng.→ alkot