alkorán A: 1559 Alcorant (Székely I.: Krón. 188a); 1718 álkorán (Kakuk: ÉlOsm. 37) J: ’Korán | Koran’

Vándorszó. |  ≡  Ném.  (R.) Alcoran; fr.  (kfr.) alcoran; ol. Alcorano; sp. alcoran; szbhv. alkoran; stb.: ’Korán’. A spanyolból terjedt el [< arab al-qur’ān ’ua.’, tkp. ’az előadás, a felolvasás’; vö. még →korán¹].  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel került át.  ⚠  Oszmán-török származtatása téves.

TESz. korán¹ a.; Kakuk: ÉlOsm. 37; EWUng. korán¹