alany A: 1790 Allany (Nyr. 10: 308); 1838 alanynak (NSz.) J: 1 1790 ’az a képzet, fogalom, ill. ezek neve, amelyre az ítélet vonatkozik | Subjekt: der Begriff, worauf sich die Aussage bezieht’ (↑); 2 1838 ’a mondatnak az a része, amelyre a mondatbeli állítás vonatkozik | Subjekt als Satzglied’ # (Nszt.); 3 1840 ’a megismerő, tudattal bíró lény | mit Bewusstsein ausgestattetes, denkendes Wesen’ (Nszt.); 4 1849 ’anyag | Materie’ (Nszt.); 5 1862 ’vmely cselekvés, esemény, folyamat stb. közreműködője v. részese | Beteiligter od. Teilnehmer einer Handlung, eines Vorgangs usw.’ (Nszt.); 6 1860 ’fa, amelybe a nemes gyümölcsfajtát oltják | Unterlage, Wildling 〈eines Obstbaumes〉’ (EME. 2: 193 Alany a.); 7 1884–1885 ’lényeg | Wesen (einer Sache)’ (NSz.)

Latin mintájú képzett tükörszó. |  ≡  Vö. lat.  (tud.) subjectum ’alávetett, vminek kitett dolog; dokumentum’ [< lat. subicere ’alávet’].  ⌂  A magyarban az →al főnévből -any névszóképzővel jött létre; vö. →villany, zuhany (→zuhog) stb.  ⌘  Nyelvújítási szó.  ∼  Idetartozik: (R.) alaj ’az az anyag, amelyre a festőművészetben a rajz, a festék kerül (vászon, papír stb.)’  (1860: EME. 2: 173 Alaj a.), ’fa, amelybe a nemes gyümölcsfajtát oltják’  (1860: EME. 2: 193 Alany a.); keletkezését tekintve ez a szó is a latin mintát (↑) követi, de jelentéseit tekintve (’vminek az alapja’) a szóvég feltehetőleg az ugyancsak a nyelvújítás idején keletkezett →talaj hatására utal.

☞ TESz.; EWUng.→ al