akár A: 1372 u./ akar (JókK. 108); 1708 Akár tsak (Pápai Páriz: Dict.) J: ‹ksz› 1 [akár...akár] 1372 u./ ’〈megengedő jelentéstartalmak kapcsolására〉 | ob...oder’ # (↑); 2 1824 ’〈hasonlóság, egyezés kifejezésére〉 | wie 〈zum Ausdruck von Übereinstimmung〉’ (Nszt.) | ‹partikula› 1 1512 ’legalább | wenigstens’ (KárOkl. 3: 86); 2 1561 ’felőlem 〈lehet〉 | meinetwegen’ # (Klemm: TMondt. 612)
Személyragozott ige szófajváltásának eredménye. | ⌂ Az ’akarj!, akard!’ felszólító módú jelentésben használt →akar igéből keletkezett. A változás önálló, felszólítást vagy kérdést tartalmazó feltételes mondatokban mehetett végbe: a szó először megengedő értelmű határozószóvá, majd ebből választó és hasonlító kötőszóvá, ill. partikulává fejlődött. Hasonló szófajváltáshoz vö. lat. velle ’akar’ > lat. vel ’vagy’.