aggik¹ ∆ A: 1577–1580 agganunk [sz.] (NySz. 3. Agg a.); 1700 aggik [▽] (NySz. 3. Agg a.) J: ’törődik vmivel | sich um etw kümmern’

aggaszt¹ A: 1541 aggaʃʒtalľa [sz.] (Sylvester: ÚT. 2: 125); 1700/ aggasztom (NySz.) J: ’nyugtalanít | beunruhigen’ #

aggódik A: 1578 agodalommal [sz.] (Bornemisza: ÖrdKís. 148); 1584 aggodalom [sz.] (NySz.); 1621 Aggódni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1651/ aggódik [▽] (NySz.); nyj. óg (MTsz. agg a.) J: ’félelmet, szorongást érez | sich ängsten’ # Sz: aggodalom 1578 (↑) | aggodalmaskodik 1834 aggodalmaskodnék (Regélő 1834. okt. 30: 701); 1854 aggodalmaskodék (Nszt.)

aggály A: 1818 k. aggályos [sz.] (Nszt. aggályos a.) J: ’fenntartás, kétség | Bedenken’ Sz: aggályos 1818 k. aggályos (↑)

A szócsalád alapja, az aggik¹ vitatott eredetű. | 1 Belső keletkezésű, jelentéselkülönüléssel keletkezett. |  ⌂  Az →agg vagy az aggik² (→agg) szóból jött létre. Az öregség ugyanis gyakran jár együtt testi összetöpörödéssel és aggodalmaskodással. Minden bizonnyal jelentéskeveredés történt az →agg szócsaládjába tartozó szavakkal (aggság, aggik², aggaszt). 2 Örökség a finnugor korból. |  ≡  Vö. finn ankea ’nehéz; szoros, szigorú, nyomasztó’; észt angu- ’megsűrűsödik, megmerevedik’ [fgr. *aŋke ’szűk, szoros; szorultság; szűkül’]. Az egyeztetést bizonytalanná teheti az, hogy a finnségi szavak germán eredetűek is lehetnek; vö. gót aggwus ’keskeny’.  ⌂  A fgr. *ŋk > m. g (> gg) hangváltozáshoz vö. →agg. A jelentésekhez vö. →töpörödik : →töpreng; lat. angustus ’szűk, szoros’ : angor ’szorongás, félelem’; stb. ▣  ⌂  Mindkét magyarázat esetén egy eredetibb nomenverbális jellegű tővel számolhatunk.

Az aggaszt és az aggódik származékszavak. |  ⌂  Egy -szt műveltető képzővel, ill. -ód(ik) visszaható képzővel keletkeztek.

Az aggály nyelvújítási szó. |  ⌂  Származékszó, végződése az -ály névszóképző.

A szócsaládhoz még |  ⚠  Az aggik¹ szónak a fgr. *šoŋkɜ ’szűk; szorultság; szűkül’ szóval való egyeztetése téves.

☞ MNy. 5: 126; FUF. 16: 82; TESz. aggódik a.; UEW. 12, 501; EWUng.→ aggUN UEW. № 18; UEW. № 1008