adjutáns A: 1651 adjutansot (Horváth M.: NEl.); 1666 adjutant [es. nem m.] (Horváth M.: NEl.); 1684 adjutantja (Horváth M.: NEl.); 1707 Adjutántinknak (Szabó K.: RMK. 1: 1733, L¹); 1782 Gyeneral-Adjutánsomnak (Nszt.); 1874 agyutans (Nyr. 3: 185); 1877 agyutányos, agygyutáns (Nyr. 6: 44) J: ’segédtiszt | Adjutant’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Adjutant; fr. adjutant; sp. ayudante; stb.: ’adjutáns’. A spanyolból terjedt el [< sp. ayudar ’segít’ < lat. adiutare ’ua.’]. ⇒⌂ A magyarba francia vagy német közvetítéssel került át. A szóvég latinosítás eredménye; vö. lat. (h.) adiutans ’segédtiszt’.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.