ikra² A: 1565 ykraya (MNy. 6: 232) J: ’a lábszár vastag húsa, lábikra | Wade’

Szláv jövevényszó. |  ≡  Blg.  (N.) úкpa; szlk.  (N.) ikra, ikro; or. uкpa, uкpы [többes szám]; stb.: ’lábikra’ [indoeurópai eredetű; vö. ír orca; lett ikri [többes szám]; stb.: ’ua.’].  ⌂  A szó, amelyre az →ikra¹ és az ikra² visszamegy, az indoeurópai nyelvben arra az ismert hasonlóságra utal, amely a hal hasában levő, csomósan összeálló, kidudorodó halpeték, ill. az ehhez hasonlító emberi lábszárizom-csomó közt látható; ehhez vö. holl. kuit ’ikra, (hal)pete’, ill. ’lábikra’.

Kniezsa: SzlJsz. 222; TESz.; EWUng. ikra¹